Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás
A Közép-békési Centrum (KBC) a Békéscsaba–Gyula-Békés városhármas szoros együttműködésén alapuló regionális fejlesztési alközpontot jelöli. Az alközpont a kapcsolódó kistérségekkel együtt a 170 ezer lélekszám feletti kvázi-nagyvárosi térség megszervezésével, egy új típusú város–vidék kapcsolat megalkotásával és a határon átívelő kapcsolatok intézményes kiépítésével fejlesztési mintatérségként példát kíván nyújtani az elmúlt másfél évtized gazdasági, társadalmi és területi átrendeződése során szerepválságba került középvárosok számára Magyarországon és az EU-ban egyaránt.
Az alközpont elsődleges stratégiai célja, hogy helyi adottságokra alapozva kitörési pontot kínáljon úgy a közvetlenül érintett három kistérség, mint az egész megye számára. A fejlesztések nemzetközi vonatkozású stratégiai célja, hogy a Közép-Békési térség a Békés–Arad fejlesztési tengely létrehozásával integrálódjon az EU-szintű regionális munkamegosztásba és a határon átnyúló kapcsolatok által dinamizálódó gazdaság segítségével tartós növekedési pályára álljon.
Az intézményesített együttműködés alapját az önkormányzati társulás (a Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzat Társulás) jelenti, amelyet a három város már 1997-ben létrehozott, s melynek tényleges programja azonban csak 2005 szeptemberében született meg, amikor elkezdődött a 2007-2013-as programozás időszaka. Ennek a késedelemnek az oka egyértelműen a társulást ösztönző támogatási formák korábbi hiánya volt.
Közel két éves előkészítő munka, valamint egy sikeres Interreg pályázat eredményeként 2007 júniusában megkezdte működését a KBC-Arad Fejlesztési Ügynökség.
Az 1997 óta létező, de új lendületet 2005-ben vevő Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (Békéscsaba, Gyula és Békés városa, röviden: Közép-békési Centrum, KBC) azzal a céllal hozta létre a Fejlesztési Ügynökséget, hogy munkaszervezetként előkészítse és menedzselje a három város és a kapcsolódó kistérségek jövőbeni közös fejlesztési projektjeit. A projekt a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.
A KBC-Arad Fejlesztési Ügynökség az elnyert pályázati támogatás segítségével több területen is fejlesztési és projektgenerálási, végrehajtási feladatokat lát el. A támogatást nyújtó Interreg III A program keretében a szervezet feladata a KBC-Arad határon átnyúló kapcsolatok intenzívvé tétele, Arad megyével közös fejlesztési stratégia kialakítása, a lehetséges projektek kidolgozása és elindítása, valamint a potenciális résztvevők (vállalkozók, civil szervezetek stb.) bevonása és pályázataik támogatása. Ennél közvetlenebb feladatot jelent, hogy az Ügynökség három környezetvédelmi egyedi projekt előkészítését és menedzsmentjét látja el: a) hulladékfeldolgozó telep létesítése, b) biofinomító létesítése és a termeltetés megszervezése, c) ökoélelmiszer-termelő rendszer létrehozása és bevezetése. Valamennyi projekt a KBC teljes területén elősegíti a gazdasági szerkezetátalakulást, és hosszú távon is fenntartható álláshelyeket teremt nemcsak a környezettechnológiai iparban, hanem a mezőgazdaságban is.
A Közép-békési Centrum (KBC) néven ismertté vált együttműködésben a városhármas már 2005 szeptembere óta több olvasatban készítette el közös fejlesztési stratégiáját, amely alapján külön támogatások hívhatók le a Dél-alföldi Regionális Operatív Programból infrastruktúra- és gazdaságfejlesztésre. A Fejlesztési Ügynökség feladata a fentieken kívül ezen fejlesztések koordinálása, valamint olyan, mindhárom települést érintő közös projektek kidolgozása, amelyek segítségével növekszik a térség versenyképessége, modernizálódik a gazdaság és javul a foglalkoztatottság.
A projekt a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttmûködési Programban, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg
A projekt a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttmûködési Programban, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.
Alapítók:
Békés Város Önkormányzata www.bekesvaros.hu
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata www.bekescsaba.hu
Gyula Város Önkormányzata www.gyula.hu
Ügyvivő testület:
Elnökség:
Izsó Gábor elnök
Dr. Görgényi Ernő elnökhelyettes
Vantara Gyula elnökhelyettes
Tagok:
Hanó Miklós
Kiss József
Kóra János
Opauszki Zoltán
Pocsaji Ildikó
Rácz Attila
Közép-békési térség földrajzi elhelyezkedése, természeti adottságai
Békéscsaba, Gyula és Békés városok alkotta közép-békési centrum egy olyan népességkoncentráló policentrikus városrégiót alkotnak, melynek jelentősége az Alföld térszerkezetében is számottevő: része az országos külső településgyűrűnek a Szeged-Debrecen közötti szakaszon.
A közép-békési település-együttes hazánk egyik legmélyebben fekvő területén, 87-95 m tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik. Az évi 2000 óránál is több napfénytartalom a mezőgazdaságnak és a turizmusnak egyaránt kedvez. A közép-békési táj adottságai mellett kiemelkedő jelentőségűek a vizek. A Körösök az ország legtisztább vizű folyói, halállományuk gazdag. A holtágak, tavak esztétikai adottságuk mellett a horgászoknak, halászoknak, a környékbeli erdők, mezők pedig a vadászoknak kínálnak izgalmas lehetőségeket.
|
|
|
|
Kettős-Körös |
Közép-békés mezőgazdasági adottságai is kiválóak, a jó minőségű termőföldek alapozzák meg a helyi élelmiszeripart.
A térség geológiai adottságai között fontos szerepet tölt be az 1000 méternél is mélyebb rétegekben található termálvízkészlet, amely a kisrégió egyik társközpontját, Gyulát a hazai termálturizmus egyik elismert központjává emelte.
A térséget gyakran emlegetik az ország keleti kapujának, hiszen fontos közlekedési kapcsolatot jelent a magyar-román viszonylatban. A Szolnok-aradi vasútvonal a térségen halad keresztül, a 44-es közút pedig a gyulai határátkelő révén teremti meg az összeköttetést Romániával. Békéscsaba fontos közlekedési gócpont, a már említetteken túl a Szeged-Debrecen közötti közúti kapcsolat is Békéscsabán keresztül valósul meg. Békéscsaba vasúti és közúti csomópontjával megteremti a logisztikai funkciók gyakorlásának a lehetőségét.
A térség fővárostól való távolsága 200 km, vasúton Budapestről 3 óra alatt érhető el. A három város közötti területen található a békéscsabai füves repülőtér, amely nemzetközi kisgépeknek - előzetes bejelentésre- akár éjszakai fogadására is alkalmas.
Vízi úti közlekedésről sajnos nem beszélhetünk, de Békéstől a Hármas-Körös elvileg magában hordozza a vízi úton való megközelítés lehetőségét is.
A három város egy 20 km sugarú körön belül több mint 150 ezer lakost koncentrál. A népesség igen sokszínű. Békéscsabán jelentős számú szlovák, míg Gyulán német kisebbség él, Gyula egyúttal a hazai románság központja is.
A közép-békési terület mindig fontos szerepet játszott a megye, térség gazdasági életében és igazgatásban. A több mint ezer éves település, Békés világi és egyházi igazgatási és kulturális központ volt, majd a vár megépítésével 1484-től Gyula lett a vidék központja és 1950-ig Békés megye székhelye. Európa legnagyobb falujaként emlegetett Békéscsaba a múlt század végén gazdaságilag is megerősödött, miután vasúti csomóponttá vált, ettől kezdve Gyula igazi versenytársa lett. Békéscsaba, ma mint a térség legnagyobb települése, Békés megye székhelye. Békéscsaba és Gyula azonban a mai napig megosztva gyakorolja a közigazgatási funkciókat, a megyeszékhely igazgatási, gazdasági és oktatási központ, Gyula viszont egészségügyi, jogszolgáltatási, idegenforgalmi és kulturális téren játszik nagyobb szerepet. A két településhez szorosan kötődik Békés, a mezőgazdasági jellege mellett a kézművesipar meghatározó, de a szabadvizekre, vízi sportokra alapozott idegenforgalomban is fontos szerepet játszik.