Közép-békési térség földrajzi elhelyezkedése, természeti adottságai
Békéscsaba, Gyula és Békés városok alkotta közép-békési centrum egy olyan népességkoncentráló policentrikus városrégiót alkotnak, melynek jelentősége az Alföld térszerkezetében is számottevő: része az országos külső településgyűrűnek a Szeged-Debrecen közötti szakaszon.
A közép-békési település-együttes hazánk egyik legmélyebben fekvő területén, 87-95 m tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik. Az évi 2000 óránál is több napfénytartalom a mezőgazdaságnak és a turizmusnak egyaránt kedvez. A közép-békési táj adottságai mellett kiemelkedő jelentőségűek a vizek. A Körösök az ország legtisztább vizű folyói, halállományuk gazdag. A holtágak, tavak esztétikai adottságuk mellett a horgászoknak, halászoknak, a környékbeli erdők, mezők pedig a vadászoknak kínálnak izgalmas lehetőségeket.
Közép-békés mezőgazdasági adottságai is kiválóak, a jó minőségű termőföldek alapozzák meg a helyi élelmiszeripart.
A térség geológiai adottságai között fontos szerepet tölt be az 1000 méternél is mélyebb rétegekben található termálvízkészlet, amely a kisrégió egyik társközpontját, Gyulát a hazai termálturizmus egyik elismert központjává emelte.
A térséget gyakran emlegetik az ország keleti kapujának, hiszen fontos közlekedési kapcsolatot jelent a magyar-román viszonylatban. A Szolnok-aradi vasútvonal a térségen halad keresztül, a 44-es közút pedig a gyulai határátkelő révén teremti meg az összeköttetést Romániával. Békéscsaba fontos közlekedési gócpont, a már említetteken túl a Szeged-Debrecen közötti közúti kapcsolat is Békéscsabán keresztül valósul meg. Békéscsaba vasúti és közúti csomópontjával megteremti a logisztikai funkciók gyakorlásának a lehetőségét.
A térség fővárostól való távolsága 200 km, vasúton Budapestről 3 óra alatt érhető el. A három város közötti területen található a békéscsabai füves repülőtér, amely nemzetközi kisgépeknek - előzetes bejelentésre- akár éjszakai fogadására is alkalmas.
Vízi úti közlekedésről sajnos nem beszélhetünk, de Békéstől a Hármas-Körös elvileg magában hordozza a vízi úton való megközelítés lehetőségét is.
A három város egy 20 km sugarú körön belül több mint 150 ezer lakost koncentrál. A népesség igen sokszínű. Békéscsabán jelentős számú szlovák, míg Gyulán német kisebbség él, Gyula egyúttal a hazai románság központja is.
A közép-békési terület mindig fontos szerepet játszott a megye, térség gazdasági életében és igazgatásban. A több mint ezer éves település, Békés világi és egyházi igazgatási és kulturális központ volt, majd a vár megépítésével 1484-től Gyula lett a vidék központja és 1950-ig Békés megye székhelye. Európa legnagyobb falujaként emlegetett Békéscsaba a múlt század végén gazdaságilag is megerősödött, miután vasúti csomóponttá vált, ettől kezdve Gyula igazi versenytársa lett. Békéscsaba, ma mint a térség legnagyobb települése, Békés megye székhelye. Békéscsaba és Gyula azonban a mai napig megosztva gyakorolja a közigazgatási funkciókat, a megyeszékhely igazgatási, gazdasági és oktatási központ, Gyula viszont egészségügyi, jogszolgáltatási, idegenforgalmi és kulturális téren játszik nagyobb szerepet. A két településhez szorosan kötődik Békés, a mezőgazdasági jellege mellett a kézművesipar meghatározó, de a szabadvizekre, vízi sportokra alapozott idegenforgalomban is fontos szerepet játszik.
forrás és teljes tanulmány:
http://korosokvolgye.hu/adat/dokumentumtar/hu115_tanulmany_naturpark_201102.pdf
.jpg)
